A hazánk és a bolygónk boldog jövőképén dolgozó Teremtő Kör kilenc alapelv érvényesítése által adott átfogó képet Magyarországról. Egyre élesebben látjuk a jövőnk bekövetkezését, szeretettel várjuk a csatlakozókat, visszajelzéseket és a ragyogó kisközösségi jövőképeket is!
Boldog jövőképünk kilenc alapelve:
-mellérendelés;
-test, lélek és szellem egyensúlya;
-összhang a természettel;
-közjót szolgáló tudomány;
-folyamatos szellemi-lelki fejlődés;
-felelős gondolkodás;
-az embereket szolgáló vezetők;
-értékteremtés a nyereség hajszolása helyett;
-helyi megoldások térnyerése.
1. A MELLÉRENDELÉS alapelve az élet minden területét áthatja az országban.
Az emberek, a közösségek és a nemzet felismeri saját, belülről fakadó méltóságát, és engedélyhez való igazodás helyett ebben a tudatban él és cselekszik. Ezt az önmagában is megtapasztalt egyedi méltóságot ismeri el a másik emberben, közösségben, és nemzetben is.
A nyerő-nyerő típusú megoldások és az is-is szemlélet uralkodik az élet minden területén. Mindenki elfogadja azt az irányelvet, hogy azt cselekedje másokkal, az állatokkal és a természettel, amit vele szeretné, hogy cselekedjenek.
Az ország egysége úgy érvényesül, hogy közben a sokszínűséget is megőrizzük: egy helyi közösség képes önállóan IS tevékenykedni a helyi vezetői által, helyi céljai és helyben működő megoldásai mentén; de ha szükséges, akkor az országos szintű folyamatokba IS beszáll a közös értékeket szem előtt tartva.
A helyi megoldások, helyi közösségek egyenrangúak az országos szervekkel, de helyi szinten ők vannak döntési helyzetben (lásd a „Helyi megoldások” alapelv irányelveit), ezáltal megszűntek a túlközpontosított rendszerek. A vidék és a városok egyensúlyban vannak: akiknek ebben volt dolguk, visszaköltöztek a falvakba és a kisvárosokba, virágzó falvak és kistelepülések alakultak ki országszerte.
Minden szinten egyenrangúság érvényesül. A szervezetekben a munkát vállalók és vezetőik között, az otthonokban a család tagjai között, valamint a Kárpát-hazában élő népek esetében. A Kárpát-medencében minden magyar függetlenül a lakhelyétől teljes értékű életet él, egyenrangú emberként a többi nemzet tagjával, teljes önrendelkezéssel bír. Ugyanez érvényes a többi nemzet és nemzetiség tagjaira is.
Az élet és az emberi méltóság sérthetetlen.
Helyreállt a nemek ősi, magyar hagyományoknak megfelelő mellérendelt, egészséges viszonya: a nő és a férfi egymást kiegészítő és gyümölcsöző egyenrangúsága. A szerepükben tudatos családtagok erős és boldog családokban élnek. Az egészséges család a társadalom legfontosabb alapegysége.
2. TEST, LÉLEK ÉS SZELLEM egysége és egyensúlya érvényesül.
Helyreállt a test és a lélek, valamint szellem és az anyag egyensúlya, ezáltal megszűnt az anyag és a pénz mindenhatósága. Ennek megfelelően teret nyertek a közgondolkodásban és a berendezkedésünkben (jog, gazdaság, oktatás, egészségügyi, stb.) eddig alulértékelt jobb agyféltekés, intuitív, spirituális, szellemi-lelki megközelítések. Törvényeinkben a lélek és a szellem ugyanolyan védelmet kap, mint a testi épség és az anyagi javak.
Ok-központú gyógyítás valósul meg. Az embert együttérzéssel, egészként, test-lélek-szellem összefüggéseiben látják és kezelik, a betegséget előidéző ok megszüntetésére törekedve.
A gyógyításnál elismerjük, és használjuk a lélek és a gondolatok erejét, tudományosan is bizonyított hatását a sejtjeinkre. A hivatalos gyógyításban a modern eszközöket kiegészítve – ahol lehet, kiváltva – általánosan elterjedtek a természetes gyógymódok és orvosságok. Hazánkban megszűnt a gyógyszeripar érdekei által gerjesztett gyógyszerfogyasztási őrület.
Megelőzésként beépült a mindennapjainkba az egészségre, teljességre törekvés, a gondolkodásmódban és az életmódban (rendszeres mozgás, egészséges táplálkozás) egyaránt. A mozgás egészségformáló és megőrző fontosságának tudatában a családokban és a munkahelyeken egyaránt rendelkezésre állnak egyéni és közösségi, fizikai kikapcsolódásra alkalmas eszközök és (munka)időbeli keretek.
Szem előtt tartva, hogy az Élet a legfőbb szentség, a magzatra teljes emberként tekintünk. Lehetőség szerint minden esélyt és támogatást megadunk neki a természetes úton történő születésre. Az ősi hagyományainkhoz visszatérve, s ezeket ötvözve a mai tudással a szülést és a születést mentesítjük a félelemtől, a nyomasztó anyagi terhektől és az erőszaktól.
Életkori sajátosságokat, egyedi helyzeteket és lehetőségeket figyelembe vevő, játékos, örömteli és gyakorlati oktatási rendszer működik az országban. Az életünk minden percét eluraló, örömtelen virtuális függőséget visszaszorítva, a virtuális létet keretek között tartva, visszahoztuk gyerekeinket és a felnőttjeinket a természetbe, az örömteli közösségi tevékenységekbe, a játszóterekre, a rétekre, a patakpartokra és a pályákra. Egyszóval a valóságba.
3. Együttműködésre és egyensúlyra törekedünk a TERMÉSZETTEL.
Összes természeti kincsünk, erőforrásunk felhasználása olyan módon történik, hogy utódainknak legalább olyan jó állapotban adhassuk tovább őket, mint ahogyan mi kaptuk.
A természettel való összhang fő szempontként van jelen az egyéni és közösségi döntések során, valamint az ország vezetőinek döntéseiben. Az élet minden területén a természettel összhangban lévő rendszereket építünk és működtetünk. Fokozatos átállással, de teljes mértékben igazodtunk a természeti törvényekhez, egymás után leváltva a régi rendszereket. (Ennek kifejtése az „Értékteremtés a középpontban a minél nagyobb nyereség helyett” alapelvnél található.)
Minden föld, minden természeti kincs és erőforrás az egész Kárpát-medencében a Teremtő vagyis a Föld nevű bolygó (a történelmi magyar alkotmányban ezt a jogi szerepet a Szent Korona tölti be) tulajdona. Mi csupán használati jogot élvezhetünk, ezek a kincsek nem képezhetik nyereségcélú kereskedelmi forgalom tárgyát, hanem kizárólag a helyi közösségek boldogulását segítik.
Az állandó növekedés kikerült a gazdaság alapcéljai közül, miután a bolygó zárt rendszerében tarthatatlan volt, és végveszélybe sodorta a földi életet.
4. A TUDOMÁNY a közjót, az emberiség javát szolgálja.
A tudomány hatalmas méretű szellemi és anyagi lehetőségeit átállítottuk az élet szolgálatába, a korábban elsősorban a nyereséget és a minél nagyobb hozamot szolgáló szemlélet helyett.
Az ősi és a modern tudás egyaránt szabadon elérhető. Nyílt engedélyek, találmányok és forráskódok segítik az ország fejlődését. Szabad helyi és országos tudástár működik (pl. a természettel összhangban lévő termelési módszerek, vagy a jövő országának egyéb megoldásait összegző gyűjtemény), nyílt tudomány érvényesül.
A mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatások terén egyaránt azokat a találmányokat, újításokat és kutatásokat támogatjuk, melyek az emberiség és a bolygó jövőjét szolgálják. Tehát azokat, melyek a természettel összehangolt rendszerekhez vezetnek, hosszú távon teljes mértékben leállítva a bolygó szennyezését, pusztítását és kizsákmányolását, erőforrásaink felélését.
A tudomány nyitott a tudat teremtő erejének kutatására, akárcsak a fizikai sík feletti finomabb síkok létének és az életünkre gyakorolt hatásának kutatására, tehát a valódi természeti törvények kutatására. Ezek az eredmények mindenki számára nyilvánosak, és beépülnek a mindennapi gyakorlatba az élet különböző területein: pl. gyógyítás, tanulás, nevelés, önképzés, egymás támogatása, egészségmegőrzés, természettel való együttműködés, mezőgazdaság, környezetünk óvása, helyreállítása terén.
5. Az ember célja a folyamatos lelki és szellemi FEJLŐDÉS.
Az emberek és közösségek nyitottak a belső és külső forrásokból jelentkező új ismeretekre, változásra. Képesek önmagukba és a jövőbe vetett bizalommal ismereteik, szemléletük, viszonyaik megújítására, amivel önazonosságuk nem csorbul, hanem kiteljesedik.
Olyan társadalmi berendezkedés él, ami a születéstől kezdve támogatja, hogy az emberek megtalálják a tehetségüket és a helyüket az életben. Ennek köszönhetően egyre több ember a tehetségéhez és a küldetéséhez leginkább illő tevékenységet végzi az életében. Az ország tele van jókedvű emberekkel, akik a helyükön vannak, sikeresek az életükben, és boldog alkotó munkát végeznek.
A mindennapi életünket segítő – a belsőnkre és a természet ritmusára ráhangoló – hagyományok megismerése és továbbadása kiemelt szempont. Megtörtént a magyar hagyaték és az ősi bölcsességek legfőbb elemeinek beemelése az oktatásba a szabadegyetemek és szellemi műhelyek eredményeire alapozva.
Gyermekeink a családban majd az iskolában megismerik a magyarság ősidőkben gyökerező, dicső múltját, ősi értékeit, melyekre építve a mindennapi gyakorlatban elsődleges alapelvek: a lelkiismeret, a jó tett, a szeretet, a hűség, a becsület, az ősök, szülők, vezetők és egymás tisztelete, a honszeretet, az adott szó megtartása.
Az oktatás az emberek egymás közötti kapcsolódását, együttműködését és alkotókészségét erősíti, emeli a tudatszintet. Az egész életen át tartó tanulást a közösség a különböző élethelyzeteket is figyelembe véve széleskörűen támogatja. A szeretetteljes, őszinte visszajelzés természetes a mindennapokban. A kudarcra, a hibákra, mint a közösségnek is értékes tanulási, fejlődési lehetőségre tekintenek.
6. A FELELŐS GONDOLKODÁS és példamutatás a társadalmi előrelépés, kiemelkedés alapfeltétele.
Érintettség, tudás, szándék, illetve felelősségvállalás alapján a társadalom megadja a lehetőséget a döntések előkészítésében, meghozásában és végrehajtásában való felelős részvételre. A felelős gondolkodásmód meghatározó a közéletben, erre alapozva sokan vállalnak szerepet a helyi közösségi életben településük előrelépéséért, és országos vezetőink is erre alapozva vállalják a közélet szolgálatát.
Minden felelős és felelőtlen cselekedetnek van következménye. Mindenki által átlátható, közösségi értékelési rendszer (ami például remekül működik a telekocsi-hálózatban) segíti a tájékozódásunkat a gyógyítók, orvosok, mesterek, iparosok és mindennemű szolgáltatók munkájáról, mely a nyilvános visszajelzésekre alapul. A kóklerek, kuruzslók, szélhámosok felelőtlen tevékenysége lehetetlenné vált.
Széleskörűen elismert az a természeti törvény, hogy semmi sem történik velünk ok nélkül, mindent magunknak köszönhetünk, ennél fogva mi magunk vagyunk felelősek a sorsunkért. A jó és a rossz dolgok egyaránt azért érkeznek az életünkbe, hogy tanuljunk és fejlődjünk általuk.
Bőrszínre, vallásra, származásra, nemzetiségre és politikai beállítottságra tekintet nélkül mindenkire Emberként tekintünk. Tettei alapján értékeljük, és aszerint vállalhat szerepet, hogy mennyire vállalja fel a felelős gondolkodásmódot.
7. A VEZETŐK szolgálják az embereket ahelyett, hogy uralkodnának felettük.
Vezetőink a rátermettségük és emberi értékeik alapján választódnak ki, a teljesítményük alapján értékelik őket (a pártszínük helyett), és ez alapján akár vissza is hívhatóak. A közösség érdeke mindig a vezetők egyéni érdeke felett áll. A vezetők a magyar közjó szolgái, segédei.
A mindenkori magyar vezetést kiegyensúlyozva a nemzet ellenőrző, kiigazító szereppel bír. Egy állandó társadalmi önszerveződés közvetíti felfelé a társadalmi érdekeket, és biztosítja, hogy az országos vezetés ne szakadjon el a vezetettektől, és mindig a valódi magyar társadalmi érdeket képviselje, az alapvető emberi és magyar értékek mentén.
Az ország vagy egy adott település életét alapvetően befolyásoló döntések előkészítése és meghozatala teljes nyilvánosság mellett zajlik. Minden érintett számára biztosított a betekintés a részleteket leíró iratokba és a döntéseket előkészítő tárgyalásokba.
Általánosan érvényesül az ország minden szintjén az a tétel, hogy egy vezető attól vezető, hogy A-ból B-be vezeti, és minden tudásával szolgálja az embereket. Vagyis útmutató, lelkesítő, reményt adó, élen járó, példát és irányt mutató vezetőink vannak minden szinten! Egyre több munkahelyet hat át a magas tudatosság: a bizalmi alapú vezetés nagyfokú szabadságot ad az alkalmazottak munkaköréhez, megbízva a szaktudásukban és a rátermettségükben, önszerveződő csapatokat, s ezáltal erős elhivatottságot és magas hatékonyságot teremtve.
8. Az ÉRTÉKTEREMTÉS a JÓLÉT és az EGÉSZSÉG van középpontban a minél nagyobb nyereség hajszolása helyett.
Az élelmiszerellátást teljes egészében itthonról származó egészséges, vegyszermentes áru biztosítja az országban, kiszorultak hazánkból a műételek. A felelőtlen nyereséghajszolás leállásával és a természeti törvényekhez való alkalmazkodással megszűnt hazánkban a talaj pusztítása, a szemét felhalmozása, a vizek szennyezése, az ételek vegyszerezése. Növényvédő szerek és műtrágyák nélkül, kisebb hozammal, de összességében sokkal magasabb értékű élelmet előállítva folyik a termelés.
Újra van becsülete a mestereknek, mesterségeknek, szakmáknak, kézműveseknek, családi gazdaságoknak és a kétkezi munkának. Megszűnt a nagyipari, olcsó, környezetszennyező, értékromboló és egészségkárosító tömegtermelés. A nyereséghajszolással együtt eltűntek a tudatunkat és a tudatalattinkat egyaránt bombázó, sokszor nem valós szükségleteket gerjesztő, fogyasztási őrülethez vezető üzenetek is, melyek az embereket torz növekedési (valójában leépülési) irányba terelték.
A sajtó a nyereségkényszertől megszabadulva az értékek közvetítésével a fejlődés szolgálatába állt. Megszűntek az övön aluli műsorok, cikkek és videók, miután megszűnt a nézettség/olvasottság nyereségérdekű hajszolása. Kimondott tény hazánkban, hogy a sajtó, ráirányítva rengeteg ember tudatát egy-egy témára és gondolatra, hatalmas teremtő erővel (lényegében varázserővel) bír. Ezért az irányítását felelősen gondolkodó, szellemileg-lelkileg fejlett, szellemi-lelki egyensúlyban levő, boldog emberek végzik.
Az élet minden területén sok a példamutató, értékteremtő ember és település, melyek hírének terjedését a magas tudatosságú sajtó alapozza meg. Az újítókat és újításokat elismerik, támogatják, a tudásukat megosztják. Ez a motorja az ország átalakulásának. Az elmaradottabb közösségeket a tudásuk és hozzáállásuk alapján kiválasztódó példamutató emberek segítik a fejlődésben. Az ő részvételükkel az elmaradott, megrekedt helységekben tudatos településfejlesztés zajlik. A társadalmi szerepvállalásnál és az adományoknál is teljesül az átláthatóság és a hatékony működés: egységnyi erőforrásból a lehető legtöbb jót nyeri az érintett közösség.
Az emberi sejtek elektromágneses kölcsönhatásra alapozó működését figyelembe véve a nyereségérdektől nem befolyásolt, független szakértők vizsgálták felül a különböző sugárzó eszközök (mobiltornyok, mobiltelefonok, wifi-hálózatok, 5G, radarok, elektromos vezetékek, stb.) hatását. Valamennyi egészségkárosító rendszer leépítésre, tiltásra, illetve korlátozásra került, a közvélemény részletes, pontos és széleskörű tájékoztatása mellett.
A régi közgazdaságtan által kiemelten fontosnak tartott nyereségközpontúság meghaladásával a hatékonyságot a tudatosság, a belső elhivatottság, a helyi érintettség, a felelős gondolkodás és az biztosítja, hogy egyre több ember találja meg a helyét, és abban dolgozik, amiben igazán jó. Magyarország működésének hatékonysága sokszorosára javult annak köszönhetően, hogy a munkájukat szerető és magas szinten végző, erkölcsileg és anyagilag is megbecsült emberek töltik be a különböző szerepeket.
9. Önszerveződés és HELYI MEGOLDÁSOK a meghatározóak az országban.
Döntő mértékben helyben vagy a régióból, illetve ahol csak lehet a Kárpát-medencéből elégítjük ki a szükségleteket (élelem, ruházkodás, fűtés, energia, közlekedés…), megszüntetve a káros környezetterhelést és a túlzott függőséget.
A nagyvárosi kerületekben és a falvakban mindenhol, minden településen helyi piacok működnek a helyi termelők áruival. A helyi termékek és szolgáltatások cseréjét elősegítő nyílt rendszerek működnek.
A helyi szintű pénzrendszereknek, megoldásoknak köszönhetően a pénz helyben marad. A helyiek minél nagyobb mértékben egymás közt cserélik ki a javaikat, szolgáltatásaikat, ezzel erősítve a kapcsolatrendszert, a bizalmi alapú kapcsolódást.
Felelős helyi vállalkozások adják a közélet gerincét, ahol a munkának értelme van, látni a helyi hasznosulását, miután az emberek többsége olyan munkahelyeken dolgozik, melyek által a helyi vagy régiós szükségleteket elégít ki. Megszűnt a külföldi tulajdonban lévő, külföldre termelő, a környezetet jelentősen terhelő gyárakban végzett, lélekölő munka és ezáltal a pusztító világkereskedelem kiszolgálása.
Minden településen és kerületben működik a közösségi gazdaságok rendszere, és biztosítja, hogy alanyi jogon mindenki dolgozhasson, lakhasson ezekben. Továbbá alanyi jogon mindenki napi szinten megkaphatja a helyben termelt egészséges élelmiszerből a helyi népkonyhán (helyi malmokkal, helyi kemencékkel) készített ételeket. Megszűnt az elesettek, öregek, hajléktalanok áldatlan helyzete, a lélekgyógyítók, a közösségi gazdaságok és a felelős helyi vállalatok által mindenki megtalálja a helyét.
Az itt leírt jövőkép folyamatosan változik, gazdagodik, élesedik – hiszen a munka folyamatos, és az újonnan bekapcsolódók kincset érő új nézőpontokat hoznak.
Teremtő Kör, 2020. június
Frissítve: 2021. július, november