Kulcs a szívekhez: kulcs a magyarság jövőjéhez

A kezdeményező mag májusi találkozóján a Budai-hegységben egy szent helyen, szent időben feltettük a kérdést, hogy vajon a Teremtő Kör mivel tudja a legtöbbet adni a világnak? Egy emlékezetes élményt adó együttléten keresztül azt a választ kaptuk, hogy a Teremtő Kör kulcs a szívekhez. Ezután a június 5-ei találkozót arra szántuk, hogy megvizsgáljuk, mit jelent ez, és hogyan tudunk mi lenni a kulcs a szívekhez.

Első szint: hogyan nyitunk meg szíveket?

Ha feltesszük ezt a kérdést, a válaszként érkező tulajdonságok egyben az újkori szeretetember minőségét kirajzolják – melynek megfogalmazását a most induló Magyar Szeretetember és Szeretetközösség Mozgalom is kitűzte célként.

  • A legfőbb alap, hogy használom a belső forrásom, ebből merítve rendben vagyok, örülök magamnak, örülök az életnek, és örülök a másiknak, feltétel nélkül.
  • Az önmagát szerető ember meglátja a jót és a szépet a másikban.
  • Tud kérdezni=megvan a képessége a figyelemre, ami kulcstényező.
  • Előbb-utóbb ad egy szeretetteli visszajelzést, és elég egyetlen ilyen visszajelzés, mert beindítja az áramlást.

Második szint: a szeretetáramlás

Az előző folyamatban beindult szeretetáramlásnak nagy a jelentősége:

  • Egységet hoz, azért, mert mindkét emberben megnyitja a belső teret, márpedig legbelül mindenkiben ugyanaz lakik.
  • Megérkezik a megértés és az elfogadás, még ha más is a nézőpont (Wass Albert az egységről: „Az is jót akar, aki másképp akarja a jót, mint én.”)
  • Utóbbinak kulcsfontossága van a nemzetépítés, jövőépítés során, mert minden komoly kezdeményezés előbb-utóbb eljut a másik elfogadásának a próbájáig.

Harmadik szint: a közösség csodálatos hatóereje

A fent leírt folyamatok hozadéka közösségi szinten jelenik meg igazán, amikor a közösségen belül egyre több kétoldali kapcsolat kezd a fenti szeretetáramlással működni.

A közösségi szintű szeretetáramlás gyümölcsei:

  • Az ember a szívében hordozza a másikat, ezzel egyfolytában erősíti őt. Gondoljunk csak bele a magyar nyelv által leírt kép lényegébe: ha valakit beteszel a szívtérbe és ott tartod, akkor ott hihetetlen nagy erőt kap, méghozzá folyamatosan!
  • A szeretet-közösség erőtere és állandó visszajelzései mindenkit serkentenek az egyéni fejlődésre, és mindenkinek felszínre hozzák, illetve erősítik a legjobb részeit, tulajdonságait.
  • A közösség minden tagjának nagyobb lesz az életereje.
  • Mindenkinek nagyobb lesz a biztonságérzete a közösségben, bátrabban felvállalja önmagát – ezzel felvállalja az újkori emberi minőség képviseletét – minden életterületen, minden közegben.

Negyedik szint: a közösségek nyitják meg a szívüket egymás felé

Talán a legizgalmasabb kérdés, hogyan tudja a fenti lépéseket két közösség megtenni egymás felé. Hogyan tud két közösség szeretetet adva, befogadóan és közben az értékeket meglátva közeledni egymáshoz? Hogyan tudja ezt megtenni több közösség egymással?

Ha ezt a szintet is be tudjuk járni, annak nagyon komoly eredményei lehetnek:

  • Két közösség közt szeretetkapcsolat jön létre, több közösség ilyen módon történő belépésével pedig egy szeretetháló kezd kiépülni az országban.
  • Ahogy ez a szeretetháló épül, úgy kezdjük el egyre jobban használni a rendelkezésünkre álló szellemanyagot (kvantummezőt, teremtőerőt, ki hogyan nevezi…)
  • Azzal, hogy megismerjük és figyelünk rá, óriási erőt tudunk adni a másik közösségnek – ehhez elég akár heti rendszerességgel pár percet rászánni arra, hogy célzottan küldjük az erőt a másik (vagy akár a többi) csapatnak.
  • Ha tudunk közös célt megfogalmazni, a szeretetháló által sokszoros teremtő erővel támogatjuk meg ezt a célt, és elkezdjük átalakítani az országot, az új kor minőségének megfelelően.

A júniusi találkozóhoz érkezett idézet

Wass Albert: „Nem haragszom soha az emberekre, ha másképpen vallják a dolgokat, mint én, mert tudom, hogy az ő igazságuk is éppen olyan igazság a maguk szempontjából, akár az enyém. (…) Az élet sok apró igazsága között talán nem is az igazság a fontos. Hanem a békesség, mellyel megszorítjuk egymás kezét az igazság fölött.”

A találkozón a közös elmélyülésben bejárt út

Az elmélyülésben érzékeltük a szívünket és mindent, AMI BENNE REJLIK, szeretetteli elfogadással. Ez mind mi vagyunk, és egyben teljes ragyogás vagyunk, az ISTENI SZERETET maga. Átéreztük, ahogy ez minden sejtünket áthatja, és megengedtük neki, hogy áthassa, irányítsa a körülményeinket, a teljes önvalónkat, RÁBÍZTUK MAGUNKAT.

Ezt követően pedig megnyitottuk szívünket egymás felé, megtapasztaltuk EGYMÁS ELFOGADÁSÁT szeretettel, feltétel nélkül. Átéreztük, milyen csodálatos boldogság ezt adni, hiszen mindig van mit megosztani másokkal és egyben elfogadni, csak úgy, anélkül, hogy bármit tennénk.

Majd átéreztünk, tudatosítottunk pár érzést, szót: SZÍV-SZERETET-TÖRŐDÉS-ELFOGADÁS-ELISMERÉS-ODAADÁS-FÉLELEMMENTESSÉG-BIZALOM-MAGABIZTOSSÁG-VÉGTELENSÉG-TELJESSÉG-HIT-ERŐ-BÁTORSÁG-ÁLDÁS. Ugyanezzel átéreztük a közös boldog jövő-, és jelenképünket.

Emlékeztettük magunkat, hogy ahol hiányt érzünk magunk körül az életben, a „rendszerben”, ott beletesszük a szeretetet, beletesszük Istent, ahelyett hogy mérgelődnénk vagy szomorkodnánk.

A találkozón ezek a válaszok érkeztek a Teremtő Kör szívbéli kulcsszerepére

„A Teremtő Körben két kulcs van: az egyik az ÖNZETLEN SZOLGÁLAT, a másik a LELKES ODAADÁS, mindkettő ott van benne, ami „fertőző” jó értelemben, és nem is eredményezhet mást a kapcsolódókban, mint szeretetáramlást.”
„Kaptunk valamit a Teremtől, AMINEK ITT MEG KELL VALÓSULNI, azért vagyunk a KULCS. Minden közösség, AMI A TEREMTŐRE ÉPÜL, MIND EGY KULCS, ez az, ami számít, hogy ezt megéljük, máskülönben felesleges a közösség. Mi vagyunk az elmélyedés alatt megjelenő képen látott MAGZAT, akinek nincs más dolga, mint megélni azt, ami ő valójában. Ez hat a környezetünkre. Ismerjük fel, mit kaptunk: kincs, ami mindünket felülír, a magzat, ami valósággá lett.”

„A Teremtő Kör, mint kulcs? Az a felismerés, hogy igenis létezik egy olyan együttműködés, amit eddig elképzeltem, de nem találtam. Egy olyan együttműködési forma, ami egyben VÉDŐHÁLÓ.”

„Van az az élethelyzet, ami megnyitja az addig zárt szívet, és mi ilyenkor át tudunk nekik adni valamit, ami előrébb viszi őt.”

„Felelősséget vállalok a velem történt dolgokért: a világomban bármi megjelenik, magamban keresem az eredetét. A történésre való reagálás, hogy ezt az eredetet SZERETETTEL ÁTALAKÍTOM, ez maga a kulcs. Így minden megváltoztatható!”

„A FELELŐSSÉGVÁLLALÁS SZERETETTÉ VÁLIK: ha valaki valamit felém tükröz, magamban kezelem más baját.”

„Ez a kulcs az ELFOGADÁST jelenti, amiben hiánya van az embereknek, ezért nagy erő tud lenni: FELSZABADÍTJA A MÁSIK EMBERT, és nem az elvárások szerinti cselekvésre, létezésre készteti. Ehhez kapcsolódik, hogy megismerjük, megértsük a másik embert, így tudunk mély szinten kapcsolódni egymáshoz. A Teremtő Kör ennek a KÖZÖSSÉGI SZINTŰ MEGÉLÉSE.”

„A természetben tudok a LEGJOBBAN KAPCSOLÓDNI, és ÖNMAGAM LENNI, ugyanakkor a Teremtő Körtől kapok így egy olyan pluszt, amit TOVÁBB TUDOK ADNI másoknak.”

„A szívek megnyitása: ez az első lépés, ez a KEZDŐ ERŐHATÁS. Ezzel a tudattal nyitom meg a szívem mások felé: ERŐS A SZÍVEM, BÁTOR VAGYOK, ERŐS VAGYOK, ÁLDOTT VAGYOK.”

„Arról, hogy mi vagyunk a kulcs a szívekbe, nekem az jut eszembe, hogy MINDENKIÉRT HÁTRAMEGYÜNK. A Yotengrit szerint ugyanis egy igazi nemzetnek eleje és hátulja van, nincs senki fent vagy lent. Ki-ki érdemei és tudása szerint lehet elöl vagy hátul. Viszont attól, hogy valaki éppen hátul van, attól még a szívében ugyanaz lakik, tehát ha én hátramegyek hozzá, és kezet nyújtok neki, egy őszinte, szeretetteli üzenettel meg tudom érinteni őt is. Akkor tudunk együtt menni nemzetként, ha megnyílnak a szívek.”

„A kulcsszerep azt jelenti, hogy meg tudjuk SZÓLÍTANI AZ EMBEREK SZÍVÉT, LELKÉT. Az emberek eljutnak a saját szívükhöz, és ezáltal eljutunk mások szívéhez. A kulcs mindnyájunk közös zárjában SZERETET-VILÁGOT TEREMT.